A világ minden részéről eljöttek az öregdiákok Nagyenyedre, amikor fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a Bethlen Kollégium. Az ünnepélyes megnyitón Krizbai János kollégiumi igazgató méltatta az évforduló jelentőségét, dr. Vita Zsigmond tanár történelmi visszapillantása után Demény Lajos történész beszélt. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/
1992. december folyamán
Brassóban május 16-17-én tartották a Véndiákok Világtalálkozóját, egyben megemlékeztek a gimnázium alapításának 155. évfordulójáról, egyben megtartották a középiskola névadó ünnepségét, Áprily Lajos nevét vette fel a gimnázium. Felszentelték az iskola új zászlaját, megkoszorúzták az iskola alapítójának, Felfalusi Kovács Antal brassói apát-plébánosnak, valamint az iskola elhunyt tanárainak és diákjainak emlékére a belvárosi római katolikus templomudvaron felállított kopjafát. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/
1992. december folyamán
Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/
1994. május 12.
A napokban jelent meg Gaal György A Házsongárdi temető térképe /Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár, 1994/ című könyve, amely mintegy 630 neves személyiség adatait tünteti fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
1997. október 20.
Megjelent a Remény, az Apáczai Csere János Baráti Társaság értesítőjének 12. száma, amely beszámol az öregdiák társaság 1997. évi rendes közgyűléséről, valamit az immár hatodik alkalommal megtartott öregdiák-találkozóról. Ebben a számban ismertették a Mészáros József irodalomtörténész szerkesztésében megjelent Kós Károly egyetemessége című kötetet. A Reményt az Apáczai Csere János Baráti Társaság székházában /Kolozsvár/ lehet megvásárolni. - A Remény (Kolozsvár) 1992 óta lát napvilágot. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2001. május 10.
Ápr. 1-jén újabb kiadvány látott napvilágot, a Hírlevél, a Kolozsvári Református Kollégium Öregdiákjai Baráti Társaságának negyedévenkénti megjelenésre beütemezett kiadványa. A lap az öt kolozsvári középiskola - Református Kollégium, Református Leánygimnázium, Kereskedelmi Fiúközépiskola, Kereskedelmi Leányközépiskola, valamint Gép- és Villamosipari Középiskola - öregdiákjainak Kolozsvárott székelő Apáczai Csere János Baráti Társaság gondozásában megjelenő Remény című értesítőjének kisöccse. Az első szám vezércikke hangoztatja: "a Farkas utca diákéveink felejthetetlen emlékeit őrzi, a "Templom és iskola" olyan erkölcsi útmutatóval és általános műveltséggel ruházott fel, amelynek értékei lankadatlanul munkálkodnak bennünk. A Farkas utca a múltat idézi és jövőbe vetett reményeinket táplálja." /László Ferenc 49-es ref. öregdiák: Köszöntjük a Farkas utcát! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2001. november 21.
A 2000-2001 tanévben a kolozsvári magyar iskolák közül a legmagasabb pontszámot az Apáczai Csere János Elméleti Líceum érte el. 1989-ben az iskola élére Szilágyi Júlia személyében felkészültségben, emberi tartásban példás tanár került, akinek köszönhetően az iskola megindult a fejlődés útján. Jelentős harc után az iskola felvehette mostani nevét. A megyei tanfelügyelőség kitalált vádak alapján az igazgatót eltávolítottak az iskola éléről. Az új igazgatóval a tanfelügyelőség törököt fogott. Wolf Rudolf ott folytatja, ahol elődjével abbahagyatták. A líceum jelenleg három szakot működtet, végzettjeik 80% bejut az egyetemre, illetve főiskolára. Jelenleg két informatikateremmel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy informatikaórán minden diák számítógépen dolgozik. Az internetes kapcsolódás nem probléma. Az iskola könyvtára állandóan bővül. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság támogatja iskolát. Körülbelül 30 ösztöndíjat tudnak biztosítani. /Csomafáy Ferenc: Magadért és közösségedért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2002. április 2.
Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagjai a hajdani Református Kollégium /Kolozsvár/ és Református Leány Gimnázium volt diákjaiból kerülnek ki, ám azok is tagjai lehetnek, akik e két intézmény államosítása után az épületekben működő iskolák végzettjei. A társaságnak 1000 tagja van. A Házsongárd Bizottság a néhai tanárok és diáktársaink sírhelyének gondozásával foglakozik. Az Apáczai- Napok alkalmával és az évzárókon kiosztják a társaság jutalmait és díjait mindkét tanintézet (az Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium) arra érdemes diákjainak. A székház 10 évi használat után hivatalosan is a Baráti Társaság tulajdonába került. Bár a régi Kollégium (a Farkas utcai Kiskúria) épületének visszaadását kormányhatározat mondta ki, a gyakorlati visszaadást Funar polgármester karhatalmi erővel meghiúsította. Dr. Újvári Ferenc ügyvéd javasolta, hogy az Apáczai Csere János Baráti Társaság negyedévenként forduljon memorandummal a Román Állam elnökéhez, a Szenátushoz, Képviselőházhoz, az RMDSZ vezetőségéhez és a helyi önkormányzathoz, ebben mondja ki: igényeljük vissza minden felekezeti, elemi, kollégiumi javainkat, felekezeti intézményeinket. /(Csomafáy Ferenc): A restitúció kérdése az Apáczai Csere János Baráti Társaság közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2003. június 23.
Jún. 21-én öregdiák nagytalálkozó volt az Apáczai Csere János Líceumban. Az egykori kolozsvári Református Kollégium, a Református Leánygimnázium, a Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzetteinek kerek évfordulós nagytalálkozóját rendezte meg az Apáczai Csere János Baráti Társaság. A 70-75 éve érettségizettek a Rubin-oklevelet kapták. Emlékeztek a hajdani kiváló tanárokra, akik egykor Kolozsvár megbecsülés egyéniségei voltak, továbbá egyes növendékekre, így a magyarság ügyéért a Bolyai Egyetem megszüntetésekor életét feláldozó Csendes Zoltánra, a mai is fáradhatatlanul dolgozó-alkotó Csetri Elek akadémikus történészre, Deésy Zoltán vegyészre, Gábos Zoltán egyetemi tanárra, Kolozsvári Józsefre, a kollégium múltját kutató közíróra, vagy az eltávozott Ferenczi Istvánra, Nagy Zsoltra és Pap Árpádra. A későbbi évfolyamokból Sütő András, a két jeles orvos dr. Cseh Zoltán és dr. Veress Sándor, a fizikatanár Pávai György, a matematikus dr. Puskás Ferenc, a kémikus és gépészmérnök Soós Károly, a szintén Nagyenyedről érkezett Miske Lajos - az ismert színész, Miske László testvérbátyja -, vagy Csorba László, Gecse Ferenc és a fiatalabbik Feszt-fiú, dr. Feszt Tibor orvosegyetemi tanár. /László Ferenc 49-es örökifjú öregdiák: Öregdiák nagytalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2003. július 8.
Jún. 26-án újabb fotótárlat nyílt a nagybányai Teleki Magyar Házban a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a kolozsvári Művelődés című folyóirat szerkesztőségének szervezésében, a felvételek az első erdélyi magyar műemlékvédelmi egyesület alapítójának, Balogh Ferenc (1941-2002) építészmérnöknek, a téma avatott ismerőjének, szakírójának hagyatékát képezi. Balogh Ferenc a kincses város főterének házait vette lajstromba, de tervezte az erdélyi műemléképületek, valamint sírok számítógépes jegyzékének elkészítését és az interneten való megjelentetését; nagy álma volt ezek helyének műholdas bemérése is. Ám a kivitelezésben korai halála megakadályozta. Egyetemi előadásai mellett számos szakkötete, tanulmánya, monográfiája jelent meg, melyek közül a legjelentősebbek: Betekintés korunk építőművészetébe (Bukarest, 1975), a kolozsvári épületekről a Korunk Évkönyvben megjelent Eklektika, szecesszió és kezdeti modern című tanulmánya, valamint az erdélyi haranglábakról írott monográfiája. Balogh Ferenc egy ideig Kolozsvár alpolgármestere volt, az általa alapított Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság keretében pedig szervezőmunkát vállalt. Támogatta Gaál Györgynek az Apáczai Csere János Baráti Társaság által A házsongárdi temető térképe címen kiadott munkáját (Kolozsvár, 1994). Elkészítette a temető régi sírjainak lajstromát, ám ezt nem voltak hajlandók hivatalosan elfogadni az illetékesek. /(szika): Műemlékvédelmünk úttörője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./
2004. április 19.
Ápr. 17-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Baráti Társaság székhelyén bemutatták Salamon László Rettenetes Adolf /Yoyo Only Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ című kötetét. A könyv a szerző halálának huszadik, Hitler uralomra jutásának pedig a hetvenedik évfordulójára jelent meg. Salamon László lágerbe került, de túlélte ezt a megpróbáltatást, és utána többek között a kolozsvári Szabadság napilap elődjénél, az Igazságnál dolgozott szerkesztőként. /Ö. I. B.: Emlékezés egy sötét korszakra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2004. június 14.
Jún. 12-én Kolozsváron a Református Kollégium visszanyert épületében ünnepélyesen átadták rendeltetésének a felavatott dísztermet. Ez alkalommal neves erdélyi magyar képzőművészek felajánlásaiból jótékonysági célú képzőművészeti kiállítás és vásár nyílt, melynek bevételét az iskola további felújítására fordítják. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a kollégium közös szervezésében 65 munka került közönség elé mai vagy már elhunyt művészektől. Neves művészek /Soó Zöld Margit, Incze János Dés, Fodor-Nagy Júlia, Ferenczy Júlia, Essig Klára, Starmüller Géza, Károlyi Zöld Gyöngyi, Székely Géza, Kancsura István, Takács Gábor, Orbán István, Horváth Gyöngyvér, Essig József, ifj. Starmüller Géza stb./ munkái láthatók. Székely Árpád igazgató elmondta, külön öröm hogy a tárlatra Erdély minden tájáról érkezett felajánlás. /Felavatták a Református Kollégium dísztermét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2004. július 16.
Kolozsváron az Apáczai Csere János Baráti Társaság immár hagyományos nagytalálkozóján évről évre a Református Kollégium, Református Leánygimnázium, Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzettjei jelennek meg. Buksa Emil, a társaság főtitkára vezette a gyűlést, elhangzott Veress László elnöknek az egyesület 12 éves tevékenységéről szóló jelentése. A találkozót megnyitó dr. Kerekes Jenő alelnök szavai és a műsor után az öregdiákok elérzékenyülve vették át a 65 éve végzetteket megillető Wass Albert-oklevelet, a 60 éve érettségizettek a Gyémánt-, az 55 éve elbúcsúztak az Apáczai Csere János-, az 50 éve érettségizettek az Arany- és a 45 esztendeje tanulmányikat itt befejezettek a Kós Károly-oklevelet. /László Ferenc,’48-49-es ref. Öregdiák: Nagytalálkozó és tisztújítás után az Apáczai Csere János Baráti Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
2004. július 26.
Számos kolozsvári magyar civil szervezet projektje került veszélybe, mivel a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem tudja folyósítani a helyi tanács által áprilisban és májusban megszavazott, több milliárd lejre tehető támogatásokat. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta, a városháza komoly likviditási gondokkal küszködik, amit Gheorghe Funar egykori városvezető nagyvonalú költekezése idézett elő. Ígéretet kaptak Emil Boc polgármestertől, hogy ha nem is egyszerre, de hamarosan részletekben kezdik fizetni az egyelőre csak papíron létező támogatást. Egyebek között a Heltai Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Civitas Alapítvány, a Transilvania Trust, az Apáczai Baráti Társaság, az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Brassai Sámuel és a Báthory István Elméleti Líceumok is részesültek a költségvetésből. Ez a támogatási határozat komoly áttörésnek számít a kincses városban, ahol a 12 éves Funar-adminisztráció alatt a magyar szervezeteknek nem kaptak támogatást, csak a román egyesületek. /Borbély Tamás: Veszélyben a civil szervezetek tervei. A városi tanács támogatása egyelőre csak papíron létezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2005. március 22.
Kolozsváron a nemrég visszaszolgáltatott Református Kollégium rendbetétele óriási anyagi erőfeszítést jelent. Az épületet részben sikerült felújítani, a további javítási munkálatok azonban társadalmi összefogást igényelnek. Az Apáczai Csere János Társaság felhívására a művésztársadalom reagált. A képzőművészek adományaiból értékes gyűjtemény került a kollégium birtokába, amelyből a múlt évben rendezett árverésen több munka is elkelt. A szervezők a megmaradt és új munkákkal kiegészített gyűjteményt ismét árverésen igyekeztek értékesíteni. Most azonban az előbbinél jóval kevesebb sikerrel. A rendezvényt Székely Árpád igazgató nyitotta meg. /N. J.: Kiállítás a Református Kollégiumban. Az árverés csupán szimbolikus volt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2006. február 18.
1991. február 21-én alakult meg és március 22-én jegyezték be Kolozsváron az Armenia Örménymagyar Baráti Társaságot. Február 22-én ünneplik 15 éves fennállásukat. A budapesti székhelyű Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülettel együtt azon munkálkodnak, hogy összegyűjtsék az örménymagyar vonatkozású történelmi adatokat. Konferenciákat rendeztek, az ott elhangzottakat az 1997 márciusától havi rendszerességgel megjelenő Arménia folyóiratukban és önálló kötetekben közreadják. 1998. februárja óta együttműködnek a kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Körével és az Apáczai Csere János Baráti Társasággal, 1998. augusztusa óta pedig az Erdélyi Kárpát Egyesülettel is. /Bálintné Kovács Júlia, az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság elnöke: Az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2007. szeptember 20.
Szeptember 18-án Kolozsváron, a délutánján a Református Kollégiumban, az Apáczai Csere János Baráti Társaság összejövetelén bemutatták az Emlékkönyv 1990–2007 című kiadványt. Kis példányszámban jelent meg, ezért a kereskedelemben nem forgalmazzák. /Ö. I. B. : Emlékkönyv a Református Kollégiumról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2007. október 15.
Istentisztelettel és osztálytalálkozókkal folytatódott október 13-án a kolozsvári Református Kollégium alapításának 450. évfordulója alkalmával szervezett ünnepség. Székely Árpád igazgató leleplezte a kollégium udvarán lévő emléktáblát, amely a református oktatás 450. évfordulóját hirdeti. Ezt követően került sor a kollégium dísztermében a kiadványok bemutatására. Péntek János akadémikus, nyelvész az Apáczai Csere János Baráti Társaság emlékkönyvét ismertette. „Az emlékkönyv nem csak a társaság munkásságát, hanem a Kolozsvári Református Kollégium, az Apáczai Csere János Líceum, valamint az apácai (Brassó megye) általános iskola életébe nyújt betekintést”, hangsúlyozta a professzor. A kolozsvári Apáczai-líceum már régóta az anyanyelvi mozgalom erdélyi bázisának tekinthető. Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka Kolozsvári József: Litteris et pietati sacrum című munkáját mutatta be, amely a kollégium történetét tárja fel olvasmányos formában. Ezt az első kötetet még további kettő követi. A kolozsvári Szabó Dezső Egyesület második évkönyvének bemutatását Molnos Lajos vállalta. „Ez az évkönyv nem csak Szabó Dezsőről szól, hanem magáról a városról és a kollégiumról is” emelte ki Molnos. A kollégium évkönyvét Rácz Melinda magyartanár ismertette, Sipos Gábor levéltáros pedig Benkő Samunak Nagy Géza egykori kollégiumi tanárról írt kiadványáról értekezett. Szőcs Ráchel tanár Kolozsvári József: A világítótorony című munkájáról szólt, majd felolvasta fiának, Szőcs Géza költőnek Zürichben kelt, az ünnepi eseményhez kapcsolódó levelét. A kiadványok bemutatása után a díszteremben további három tanárportrét lepleztek le. Lőrinczy Ferenc torna-, Balázs János magyartanár és Kovács Dezső egykori igazgató arcképe Opra-Tompos Ágota munkáját dicséri. /Nagy-Hintós Diana: Közel fél évezredes áldozatos iskolaépítő munka. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2008. november 17.
November 14-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Kolozsvár magyar olimpikonjairól emlékeztek meg. Az előadás házigazdája Buksa Emil, az Apáczai Társaság főtitkára volt. Előadása során Killyéni András arról a mintegy ötven sportolóról beszélt, akik valamilyen szempontból kötődnek Kolozsvárhoz és részt vettek valamely olimpián (téli olimpiákat is beleértve). /Kovács Hont Imre: Kolozsvár és olimpikonjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2009. szeptember 28.
Nemrég az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a Szabadság napilap rendezésében Sportemlékek néven előadás hangzott a legendás labdarúgó Aranycsapatról és László Ferenc sportújságíróról. Megnyitották a Szabadság székhelyén a László Ferenc sporthagyatékából rendezett és az Aranycsapatról szóló kiállítást. László Ferenc sportújságíró /Kolozsvár, 1930. márc. 10. – Szeged, 2009. máj. 1./ hamvait május 16-án helyezték örök nyugalomra a Házsongárdi temetőben. László Ferenc 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től a kolozsvári Igazság napilap belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. Az ötvenes évek elejétől dolgozott a Kolozsvári Rádiónak, amelynek naponta jelentkező sportműsorát 1954–1969 között vezette. 1989 decembere után, nyugdíjazásáig a Szabadság sportrovatvezetője és az újraindult Kolozsvári Rádió sportrovatának oszlopos munkatársa volt. 1997-től, a Kolozsvári Rádió mellett, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozott. 1990-től 1992-es vasúti balesetéig, amelyben egyik lábát elvesztette, a Csíkszeredában kiadott Új Sport magyar sportnapilapban is rendszeresen publikált. A Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikket, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda szerkesztésében is aktívan közreműködött. László Ferenc csaknem hatvan esztendőn keresztül írt naponta magyarul sportról Erdélyben. László Ferenc sportolólexikonja és magyar–román–német sportszótára kéziratban maradt. /Tibori Szabó Zoltán: László Ferenc (1930–2009) sporthagyatéka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
